A Yoga etikája és filozófiája

Sokan úgy gondolják ( tévesen), hogy a yoga nem más, mint különféle testgyakorlatok sorozata; egyfajta sport. A legtöbb ember, főleg Nyugaton, gyakorlásképpen vagy terápiaként végzi az ásanákat (yoga pozitúrákat). 

A yogát nem szabadna pusztán az ásanákra redukálni, mert az ásanák csak egy nagyobb rendszer töredékét képezik. Az ásana fő szerepe hagyományosan az volt, hogy az elmét zavaró minőséget, a rajast segített csökkenteni. 

A yoga valódi célja (samádhi) a mély meditációban nyilvánul meg, amikor a test nyugalomban van, az ásana maga elhalványul; a fizikai test és annak helyzete feledésbe merül. De meg kell jegyezni, hogy a különböző yoga ösvények más és más hangsúlyt fektetnek az ásanákra. A hatha yoga az a yoga irányzat, mely elsődleges eszközként használja az ásanákat. A különféle yoga ösvények, irányzatok azonban egy végcélban futnak össze (ez a samádhi) és valamennyinek a lényege megtalálható abban az alapvető yoga -rendszerben, melyet Patanjali bölcs a Yoga Szútrák ( Az igázás szövétneke) című művében megfogalmaz.

Ez a yoga-rendszer; PATANJALI NYOLC FOKÚ YOGA- RENDSZERE, melyet RÁJA ( rádzsa) YOGÁNAK, azaz ' Királyi Yogának'  is neveznek.

A yoga alapjának is, mint minden más hiteles spiritualitásnak egyetemes etikája van. E szabályok nélkül elképzelhetetlen lenne a lelki egészség és kiegyensúlyozottság, és értelmét vesztené a test edzése. A yoga első két helyen álló tagja ezért az erkölcsi fegyelem (yama) és az önmérséklés (niyama). Ezek azok a hozzáállások és cselekvési normák, amelyekkel ellenőrzésünk alá vonhatjuk érzelmeinket és szenvedélyeinket, valamint amik harmóniát hoznak saját magunkkal és embertársainkkal. Az erkölcsi fedhetetlenség tehát a yoga gyakorlás nélkülözhetetlen feltétele. Figyelmen kívül hagyásuk lehetetlenné teszi előrehaladásunkat a valódi önfejlesztés, az elégedettség és a harmónia útján.

Az alábbiakat nem úgy kell tekinteni, mint betartandó szabályokat, parancsokat! Ezek Patanjali bölcs tanácsai egy jobb élethez a yoga által :)

1. YAMA  -  ERKÖLCSI FEGYELEM

A külvilággal ill. a másokkal való kapcsolatot rendező elvek tartoznak ide.

- Nem ártás (Ahimsá)
Az erőszak nélküli gondolkodás és cselekvés, azaz, nem ártunk a környezetünknek. Minden más erkölcsi norma gyökere.

Az ártó tettek csökkentik az élettartamot, míg az ahimsá meghosszabbítja, mivel pozitív, életigenlő   elemállapotot képvisel.

- Igazmondás (Satya)

Gondold meg mit mondasz, hogyan mondod és ez miként érinthet másokat.
A tökéletes igazmondással a yoginak mindig minden szava megvalósul.
Ha magunkhoz igazak tudunk maradni, akkor ez az alapelv legmagasabb szintű betartása.

- Nem lopás ( Asteya)

A nem lopás szorosan kapcsolódik a nem ártáshoz .
Ha teljes mértékben meg tudjuk valósítani a nem lopást, akkor minden amire szükségünk van, könnyen fog az utunkba jönni.
( Ide tartozik a kímélő étrend is, mivel a túltápláltsággal meglopjuk a Természetet és másokat.)

- Önmegtartóztatás (brahmacary)

Nem azt jelenti, hogy legyünk szerzetesek és éljünk család és gyerekek nélkül. Nagyon sok yoginak van családja.
Brahmacy a vágyak kordában tartásának képességét jelenti. Azaz; mi uraljuk a vágyainkat, ne a vágyaink minket!

- Nyereségvágy nélküliség, sóvárgás nélküliség (Aparigraha)

Aparigraha azt jelenti; nem felhalmozni.
Nem vágyunk és nem is fogadunk el többet, mint ami feltétlenül szükséges a tevékeny élethez. A nagy vagyon megzavarja  az elmét. ( Ez teljesen ellentmond a mai fogyasztói szokásoknak)

2. NIYAMA  - ÖNMÉRSÉKLÉS

Alkotóelemei a yogi benső életével kapcsolatosak, tehát azok a cselekvések, amelyeket önmagunk felé kell megvalósítanunk.

- Tisztaság (Sauca)

Külső és belső ( mentális) tisztaság.
A külső tisztaság azt jelenti, hogy tartsd magadat, a ruháidat és a környezetedet is tisztán.
Belső tisztaság; tisztán tartani az elmét olyan tudati szennyeződésektől, mint a harag, a sóvárgás, az ellenszenv, a féltékenység, a düh, az elvakultság, az egoizmus.

- Elégedettség (Samtosa)

Azt jelenti legyünk elégedettek az adott helyzetünkkel és abból próbáljunk építkezni. Élvezzük a mát és a pillanatot!
Azaz, annyit kívánj, amennyi jelen van!

- Kitartás ( Tapas)
A tapas azt jelenti; pozitív szembenézés a felmerülő nehézségekkel

Olyan gyakorlatokat tartalmaz, mint a kitartó, mozdulatlan állás vagy ülés, a formális csend és a böjt. Ezzel megtisztítjuk az elmét és a testet. Tehát állóképességet és teherbírást is jelent.

- Szent tanulmányok (Svádhyáya)

Önképzés - vizsgálódás, olvasás, tanulás, gyakorlás, valamint bölcsesség befogadása a szív által ( nem intellektuális tudás) 

- Úr iráni hódolat ( Isvara - pranídha)

Ez nem más, mint a Hit.
Nevezhetjük Úrnak, Istennek, Természetnek, Energiának.....ki mit tart isteninek. Mindenhol és mindenben  jelenlevő; bennünk és  körülöttünk. Nem az számít, hogy hogyan nevezzük, hanem hogy érezzük :) Érezzük, mint a Nap melegét :)

3. ÁSANA  -  TESTGYAKORLATOK, YOGA POZITÚRÁK, MEDITÁCIÓS ÜLÉS

Kitartott, kényelmes testhelyzetek, melyek segítenek elérni a mentális egyensúlyt.
Az ásanák erős és egészséges  állapotban tartják a testet, s összhangba hozzák azt a természettel.

A yoga ösvényének első három foka ( yama, niyama és ásana)  képezi a külső gyakorlást ( bahiranga sádhaná), melynek során a yogi szabaddá válik a test korlátaitól. Teljesen ellenőrzése alá vonja a testét, s alkalmas hordozóvá teszi azt a lélek számára.

A következő két fok ( pranayama és pratjahára)  arra tanítja meg a gyakorlót, hogy hogyan ellenőrizze légzését, s hogyan vonja ezen keresztül ellenőrzése alá a tudatát. Ez segít megtisztítani az érzéseket a vágy tárgyainak rabságából. A yoga e két  foka  képezi a belső gyakorlást ( antaranga sádhaná).


4. PRANAYAMA - LÉLEGZETVEZETÉS, LÉGZŐ GYAKORLATOK 
Pranayama a légzés tudománya.
Testünk  rezdüléseinek lecsillapítása után következik; az elme rezdüléseinek lecsillapítása. A yogában ezt a lélegzetvezetéssel, azaz a belső energiák szabályozásával érjük el.

5. PARTJAHÁRA - AZ ÉRZÉKEK VISSZAVONÁSA

Miután a yogi elérte a testi folyamatai feletti tudati- kontrollt, akkor következő lépésként az érzékei és érzékszervei feletti uralmat kell megszereznie, hogy tudatát függetlenítse a külső hatásoktól. Ezt a módszert nevezik az érzékek visszavonásának.
Tehát a pratjahára a yoginak az a képessége, hogy teljesen elkülönítse az elmét az érzékszervektől.


A yoga ösvényének utolsó három foka (dhárana, dhyána, samádhi) a lelke legbelső rejtekeibe vezetik be a gyakorlót. E fokokat a lélek gyakorlatának (antarátma sádhana) nevezzük.

6. DHÁRANA - KONCENTRÁCIÓ

A dhárana gyakorlása során megtanulunk egyetlen tárgyra koncentrálni, ezáltal megszűnik az elme csapongása. A tárgy  lehet egy virág, egy gyertya, egy mandala, akármi. A dhárana során a koncentráció nem erőltett.

7. DHYÁNA - MEDITÁCIÓ

A dhyána megszakítatlan tárgynélküli meditáció.
Ilyenkor az elme teljesen nyugodt, mentes a gondolatok  csapongásától, és nyitott üres térként fogadja be az érzékfeletti benyomásokat, az isteni fényt. Itt kezdődik a tökéletes boldogság megtapasztalása.

8. SAMÁDHI - LEGMAGASABB LETISZTULT TUDAT ÁLLAPOT, TÖKÉLETES BOLDOGSÁG

A samádhi ahol  a tudó ( gyakorló személy) , a tudás ( mi Isten)  és a tudás tárgya ( Isten)  egyesül. Ez azt jelenti hogy az ember egyesül az Isteni Tudattal.

"Amikor elérjük a samádhi szintjét, úgy érezzük magunkat, mint a folyó, amely hosszú, fáradtságos út után a tengerbe ömlik. Minden nehézség legyőzetett, s a folyó örökre egyesül a tengerrel.Ugyanígy érkezik el a yogi is hosszú útjának végéhez, ahol eggyé válik a Legfelsőbb ( isteni) Tudattal. A yogi örök nyugalomra, békére és üdvre lel - a yogi felszabadul."


Összefoglalva:

A yoga elsősorban egy életmód. Nagyon hosszú az út a yoga végső célja felé, a samádhihoz.

Akik a yoga ösvényére lépnek, azoknak azt tanácsolom, hogy gyakoroljanak szorgalmasan, mert a fejlődés, önmagunk fokozatos megismerése, beutazása csodálatos :)