14 június 2014

A három fő kozmikus erő : PRÁNA - élet, DZSÓTI - fény, PREMA - szeretet

A modern tudomány is megerősíti, hogy az élet folytonosan változó és egymással kapcsolatba kerülő erők játéka, hiszen az anyag energia, és mindaz, ami szilárdank tűnik, voltaképpen csak statikus megjelenése megszámlálhatatlanul sok, finoman mozgó áramlatnak.
Az ősi védikus bölcsek három alapvető erőt különböztetnek meg. Az első közülük a mozgást, sebességet, lelkesedést és ösztönzést szolgáltató energiaelv, a PRÁNA, mely nem más, mint életenergia, elsődleges lélegzet vagy életrő. Minden energia a lélegzethez hasonlóan a belégzés és kilégzés, tágulás és szűkülés nem szűnő árapály- ritmusát követi. Minden anyagi energia eredője az életre való erő és képesség. A régi látnokok az univerzum energiáját a prána kifejeződésének érzékelték, amely mindig nagyobb tudatosságra, szabadságra és alkotó- teremtő megnyilatkozásra törekszik. Minden energiában tudatos szándék munkál. Az energia tevőleges szándék a külső világban. A szándék mögött az elhatározás ereje: a tudatoság áll. A prána egyben purusa is: az energia azonos a legfőbb szellemmel. Az élet maga a létezés, a tudatosság.
Az ősereők triászának második tagja a fény vagy sugárzás alapelve. Az energia fény, azaz DZSÓTI. Az energia mozgás közben átalakul, és közben fényt és hőt ad le. Minden energia mögött természetes fény, és minden élet mögött természetes hő tapasztalható. Minden élet hátterében az érzékelésnek egy intelligenciaként és tudatosságként megjelenő alapelve áll. Minden kémiai reakció magában rejti a fény erejét, ami nem más, mint a tudatosság önátalakító ereje. A legmagasabb tudatosság vakító fénye már benne rejlik a parányi szikrában. A fénynek ez az alapelve végigkíséri az életet és irányítja működéseit.
A harmadik típusú erő az összetartás alapelve, amely lehetővé teszi a következetességet és a forma létrejöttét. Minden megnyilatkozás alapja az összetartó egység, a különböző erők azonos ritmusba fonódása. Létezik valami, ami egymásoz vonzza, és közös harmóniába rendezi az erőket. Ez nem pusztán kémiai tulajdonság: tudatos szándék rejlik mögötte. A szeretet erejének: a PREMAnak kifejeződése. A szeretet tart össze mindent. Általa történik a megnyilatkozás, ő biztosít minden folytonosságot, ő tart meg minden teremtményt életében és tudatosságában.



Ez a három alapelv egy. Az élet fény, a fény szeretet. Az energia alapelve, az élet, kisugárzással, fénnyel bír, amelynek viszont kötőereje a szeretet. Ezért kell törekednünk minduntalan egyre nagyobb élet, fény és szeretet felé, mert ez az univerzum természete.

A Védákban a villámokat szóró, sárkányölő Indra jeleníti meg a minden akadályt leküzdő életerőt. A fény szelleme Agni, a tűzisten, a látás és az áldozat istensége, minden átalakulás támogatója. A szeretet szelleme Szóma, a halhatatlanság nektárja, aki mindenkinek táplálékot és gyönyörűséget ad.

Ez a három életerő; az élet, a fény és a szeretet, három elemmel hozható összefüggésbe: a levegővel, a tűzzel és a vízzel. És ezzel elérkeztünk a három dósához, melyekről A három dósa ( Tridósa) című bejegyzésben olvashatsz bővebben. Ízelítőként annyit, hogy az Ájurvéda három energia - rendező erőt, azaz dósát ( testnedvet) különböztet meg. Ezek neve: Váta (levegő), Pitta (tűz) és Kapha (víz). Folyt. köv.


Forrás: Dr. David  Frawley: Ájurvédikus gyógyítás

12 június 2014

A három dósa ( tridósa) : VÁTA, PITTA, KAPHA

Az Ájurvéda három energia- rendező erőt, vagy testnedvet, azaz dósát különböztet meg. Ezek neve: Váta, Pitta és Kapha. A testnedvek a levegő, a tűz és a víz aktív, mozgékony elemeinek feleltethetők meg, ezek határozzák meg a növekedés és a bomlás élettani folyamatait. A dósa szó jelentése: sötétséget, bomlást, romlást okozó. Egyensúlyzavaruk esetén a dósák okozzák a megbetegedés folymatát.

A VÁTA testnedv levegős, szélnek is szokták fordítani. A szó jelentése: mozgató, mozgásba hozó. A váta dósa mozgató ereje áll a másik két dósa működése mögött, azok ugyanis önmaguktól mozgásképtelenek. Tehát a három dósa közül a váta a legfontosabb, az úgynevezett elsődleges testnedv. Ő irányítja a másik két dósát, és általában véve az összes testi folyamatot. Éppen emiatt, zavarai a testi - szellemi jóllét egészét fenyegetik. Egyensúlyzavara sokkal súlyosabb következményekkel jár, mintha a másik két dósa egyensúlya bomlik fel. A váta dósa képviselte életerő, és ezen keresztül életminőségünk megóvása ezért a legdöntőbb egészségügyi szempont.
A váta dósa természetes állapotában fenntartja a törekvést, a be - és kilégzést, a mozgást, az ingerület kisüléseit, a szövetek egyensúlyát és az érzékek összehangoltságát. Felelős az érzékelés, a tájékozódás és a szellemi működés egyensúlyáért. Elősegíti a szellemi rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, a megértés folyamatát.
A váta dósa, azaz a levegő "tartálya" ( hordozója) az éter. Az éter a test üreges részeiben lakozik, és a finomcsatornák kitöltője. A váta székhelye a vastagbél, de a combok, csípők, csontok, fülek és a tapintószervek is a birodalmához tartoznak. A váta (levegő) alul a vastagbélben termelődik bélgáz formájában.

A PITTA dósa a tűz elemhez társítható. Jelentése: az emésztő, de epének is szokták fordítani. Mindenféle vegyi és anyagcserefolyamatért felel. Az ő feladata nemcsak az étel, hanem a szellemi táplálék megemésztése is. Fennhatósága alá tartozik a testi - szellemi könnyedség és melegség minden válfaja. A pitta irányítja tehát az emésztést, a hőháztartást, a látást, szabályozza az éhség -és szomjúságérzetet, ő adja a bőr csillogását és színét, a test puhaságát. Szerepet játszik a bátorság és intelligencia kialakításában.
A pitta dósa, azaz a tűz hordozója a testben a víz vagy olaj. Általában valamilyen sav formájában ismerjük fel, hiszen a tényleges tűz a testet azon nyomban elpusztítaná. A pitta székhelye a vékonybél, másodsorban a gyomor, az izzadságmirigyek, a faggyúmirigyek, a vér, a nyirokrendszer és a látószerv. A pitta (tűz) középen a vékonybélben és a májban termelődik epe és savak formájában.


A KAPHA dósa a víz elemhez társítható. Jelentése: a dolgok összetartója. Flegmatikus ( flegma: nyálka, váladék) A kapha dósa szolgáltatja az építőanyagot, a támaszt, ő képezi testünk tömegét. A kapha felelős a szilárdságért, összetartja és síkosítja az izületeket. Ő adja tehát az anyagi alapot, támogatja a másik két dósát. Lényegéhez tartozik az érzelmi szilárdság, a megbocsátás, a szeretet, a szerénység, az állhatatosság és a türelem erénye.
A kapha dósa, azaz a víz hordozója, közvetítője a föld. Testünk túlnyomó része vízből áll, melyet bőr és a nyálkahártya határvonalai (föld) tartanak össze. A kapha dósa központja a gyomorba található, kisebb központonként képviseltetik még magukat a mellkas, a torok, a fej, a hasnyálmirigy, az oldalak, a nyirok, a zsírzsövet, az orr és a nyelv. A kapha (víz) felül, a gyomorban és a tüdőben termelődik nyálka formájában.

Amint a dósák fő székhelyükön, az emésztő-szervrendszer megfelelő területén felhalmozódnak, azaz egyensúlyi állapotukból kizökkennek, megkezdődik a betegség kialakulásának folyamata. Ha a felhalmozódási helyükön a megfelelő módszerekkel kezeljük őket, a betegség gyökerét még időben kiránthatjuk.

ÖSSZEFOGLALVA:



KOZMIKUS ERŐ    DÓSA      ELEM    HORDOZÓ    'TESTNEDV'       SZÉKHELY
   Prána - élet             Váta       levegő      éter             bélgáz            vastagbél
   Dzsóti - fény          Pitta        tűz       víz        epe és savak    vékonybél és máj
   Prema - szerete     Kapha      víz        föld        flegma: nyálka    gyomor és tüdő  
Látható tehát, hogy mindegyik dósa megtalálható egy másik elemben is. Ez a másik elem az adott dósát mintegy tartályként hordozza, kifejeződését lehetővé teszi.
A dósák mindegyike könnyen felismerhető alaptulajdonságairól. Ezen tulajdonságok túlzott mértékű vagy hiányos jelenléte árulkodik az adott testnedv túl -illetve alulműködéséről, melyek idővel patológiai elváltozásokat okoznak. Az Ájurvéda híres magyarázója, Vagbhata írja:

A VÁTA tulajdonságai: száraz, könnyű, hideg, szeles, finom, izgága
A PITTA tulajdonságai: enyhén olajos, éles, meleg, könnyű, szúrós szagú, mozgékony, folyékony
A KAPHA tulajdonságai: nedves, hideg, nehéz, tompa, ragacsos, kemény, szilárd

                                                                    ( ASTANGA- HRIDAJA I. 11-12)



Forrás: Dr. David Frawley: Ájurvédikus gyógyítás

08 június 2014

Ájurvéda: Az élet tudománya

Az Ájurvéda, az élet tudománya, India ősi hagyományokkal bíró, természetes gyógymódokon alapuló rendszere. Ugyanazok a hatalmas védikus látnokok és bölcsek alapították, akik a jóga és a  meditáció rendszerét dolgozták ki.
A védikus tudomány részét képező Ájurvéda olyan összefüggő szellemtudomány, mely az anyag, a szellem és a tudat univerzumának teljeskörű értelmezését adja. A védikus tudomány magába foglalja a jógát, a meditációt, a mantrát és az asztrológiát, az Ájurvédát pedig kifejezetten testi- szellemi gyógyítással foglalkozó ágaként tartja számon. Gyökerei mélyre nyúlnak és szerteágazóak: felölelik a táplálkozástudomány, a lélektan, a szellemtudomány, a sebészet, a testnevelés és a gyógynövények területét.


Az Ájurvéda az ősi, felvilágosult védikus kultúra ajándéka a mai kor emberének. Az ősi szövegek csillagászati feljegyzése szerint az Ájurvédát is magába foglaló védikus rendszer i.e. 4000-ben volt gyakorlatban. Akkor a Tavaszpont az Ikrek csillagjegyében járt, a mára kiszáradt Szaraszvatí folyó pedig India legnagyobb folyójaként hömpölygött. Az Ájurvéda ennek a régi Szaraszvatí- menti civilizációnak a gyógyító bölcsességét tükrözi vissza, mely egykor a kultúra egyik nagy bölcsője volt.
Az Ájurvéda hosszú története során számos fejlődési szakaszon ment keresztül. Az indiai kultúrával együtt terjeszkedett kelet felé Indokínába és Indonéziába, nyugat felé pedig a görögökhöz, akik a természetes gyógymódokon alapuló orvostudomány hasonló formáját alakították ki. A buddhisták is számos új meglátással gazdagították, majd vallásukkal együtt számos különböző helyen elterjesztették. Hamarosan Tibet, Sri Lanka és Burma gyógyító hagyományainak alapja lett, és hatást gyakorolt a kínai orvoslásra is. Számos kiváló buddhista bölcs, köztük Nágárdzsuna, aki Buddha után talán a legismertebb alakja a buddhista kultúrának, ájurvédikus orvos és író is volt egyben. Láthatjuk tehát, hogy az Ájurvéda a különböző korokhoz, kultúrákhoz és éghajlatokhoz rugalmasan alkalmazkodó, gazdag tudomány.
Ma fejlődésének újabb szakaszában, a nyugati világot szólítja meg, a modern kor igényeinek megfelelően. Egy egész világra kiterjedő orvostudomány megteremtéséért fáradozó új mozgalom része, mely minden korok gyógymódjainak legjavát foglalja magában. Egy egész bolygónkra kiterjedő természetes alapú orvostudomány van születőben, mely túlnyomórészt a világ népeinek hagyományos gyógyító eljárásaiból merít.
Az Ájurvéda széleskörű gyógyeljárásainál fogva valószínűleg a legalkalmasabb terep egy ilyenfajta szintézis létrehozására. Máig megőrizte a régi idők szellemi hagyományának és globális medicínájának: az alkímiának a nyelvezetét. Sok közös vonást hordoz a kínai, mind az európai hagyománnyal, ami képessé teszi arra, hogy hidat képezzen a kettő között. A világ talán legősibb orvostudományi rendszereként tartalmazza mindazt az ismeretet, amely földünk gyógyításához és egy világméretű egység beköszöntéséhez szükséges.


Dr. David Frawley: Ájurvédikus gyógyítás

05 június 2014


Az Ájurvéda az a tudomány, amelynek a tárgya a helyes és helytelen, illetve a boldog vagy boldogtalan létállapot. Megmutatja mi kedvező és mi kedvezőtlen a hosszú élethez. Maga az élet mértéke.

                                                                                 Csaraka - Szamhitá I.41





Az Ájurvéda bölcsessége abban áll, hogy az Élet tudományának egyfajta viselkedési normáját állítja fel, és teszi meg a boldogság és a mentális egészség feltételéül.


Bevezetés az Ájurvédába

"Ma az egészségügyben világméretű paradigmaváltásnak vagyunk tanúi. A mérgező anyagokkal szemben természetes anyagokat használó, az elme és az érzelmek kiemelt szerepét felismerő ájurvédikus orvoslás ennek a változásnak a homlokterében áll. A paradigmát egyfajta modellként foghatjuk fel, amely megmagyarázza, hogyan és miért történnek a dolgok éppen úgy, ahogy történnek. Ahogy az emberiség a világegyetem értelmezésében előrehalad, úgy jelennek meg mindig újabb vonatkoztatási rendszerek. A paradigmaváltás legékesebb példáját a modern fizika területe nyújtja. A világ klasszikus newtoni magyarázata, amelyet kétszáz évig valóságként fogadtak el, mára átadta a helyét a kvantummechanikának, a mezőelméleteknek és a szupersztringeknek. A régi paradigma szerint minden esemény határozott kiváltó okkal bír, és minden hatás vele egyenértékű ellenhatást szül. Az új paradigma az eseményeket inkább valószínűségekként, mintsem bizonyosságokként fogja fel, és minden jelenséget egymással összefüggésben lévőnek lát. Egyszóval a világegyetem új megközelítése holisztikusabb, mint a régi redukcionista szemlélet. mely az eseményeket egymástól független létező, különálló egységek kölcsönhatásaként értelmezte.
Napjainkban a gyógyászat területén tapasztalható paradigmaváltás szintén a teljesség irányába tett lépésnek tekinthető. A régi orvosi szemlélet az embert különálló szervrendszerekkel, szervekkel, szövetekkel rendelkező gépezetnek tartotta; a testet és az elmét elválasztólag, külön kategóriákba sorolta. Az új paradigma az egészség és a betegség kialakulását a test, az elme, az érzelmek és a környezet összefüggésrendszerében látja. Az új arcát mutató gyógyászat felszámolta az orvos és betege közti éles határvonalat is. Kivette az orvos kezéből az abszolút irányítást, és helyette az orvos és betege közötti közös felelősség modelljét kínálta föl. Az orvos- beteg kapcsolat így egy olyan kémiai kötéshez vált hasonlatossá, amelyben a kötésben részt vevő elektron mindkét atommaghoz egyformán tartozik.
A messzi múltra visszatekintő ájurvédikus gyógyítás olyan rendszer, mely a természetes ciklusokkal és ritmusokkal összhangban tartja fenn az egészséget, illetve gyógyítja a betegségeket. A testi működések harmóniáját természetes módszerek változatos alkalmazásával éri el, melyekhez a megfelelő étrend, a gyógynövények, fűszerek, ásványok, hangok, illatok, használata ugyanúgy hozzátartozik, mint a megfelelő szellemi gondozás, a testmozgás, a meditáció, a jóga, és a test méreganyagaitól való szabadulást segítő mechanikus módszerek.
Az Ájurvéda megjelenését egyes tudósok 3500 évvel ezelőttre teszik, mások még régebbi időpont mellett kardoskodnak. Bölcsessége egészen az i.sz. 1. évezredig nőtt és virágzott a mai India területén, amikor is az észak felől érkező mogul támadások az ájurvédikus orvosok által felhalmozott tudást megtizedelték. Ennek a tudásnak jelentős része soha nem került elő, és valószínűleg már nem is fog, hacsak újra fel nem fedezik korunk, vagy későbbi korok gyógyítói. Az elveszett bölcsesség hiányára vall, hogy még napjaink kiadványai is sorra utalnak többé fel nem lelhető szövegekre, a régi ajurvédikus orvosi iskolák tantárgyai közül pedig számos, pl. a marma -csikitszá (akupresszura), a szúcsi csikisztá (akupunktúra) vagy az orvosi asztrológia csak töredékesen szerepel, vagy végképp kikerült a tantervből.



Az Ájurvéda tehát egy olyan ősi gyógyítási rendszer melynek segítségével a betegségek pusztán az életstílus megváltoztatásával, a megfelelő étrend kialakításával, gyógyfüvekkel és az elme saját gyógyító erejének bevezetésével leküzdhetővé válnak.
Az univerzum egyetlen valódi gyógyító ereje maga a Természet. A gyógyuláshoz sem a modern orvos mesterséges gyógyszerei, sem a füvesember teái nem vezetnek el, mert arra egyedül a Természetben rejlő egyetemes erők képesek. Az orvos szerepe a gyógyulás folyamatában pedig annyi, hogy természetes, káros hatásoktól mentes testi, lelki, szellemi gyógymódok alkalmázásával elősegíti és támogatja ezt a folyamatot.

Végezetül pedig, azzal a gondolattal szeretném zárni írásomat, hogy szinte minden betegség gyógyítható, ha semmi mást nem teszünk, mint saját egyéni utunkat követve megtaláljuk az egyensúlyt, és meghódolunk a Legfelsőbb hatalom előtt."


Dr. Scott Gerson
Az orvostudományok doktora,
Az Országos Ájurvédikus Orvosi Intézet ügyvezető igazgatója,
Tudományos igazgató, kutató


04 június 2014

A hindu spiritualitás az egyéni utakban hisz, és ehhez elengedhetetlennek tartja a szabadságot és a spontaneitást. Ez a tudatállapot az emberi érzéseket isteni boldogsággá alakítja át, és visszaállítja a létezés összhangját, mint azt a  JÓGA SZÚTRÁK ( I.3.) is megfogalmazzák: " És visszatér a Látó saját természetéhez." 

(Dr. David Frawley)

02 június 2014

Srí Dhanvantarí Namah



Mindannyiunkban megvan az Isteni gyógyító archetípusa. Ezalatt nem valami különleges személyt vagy konkrét embert kell érteni, hanem a minden élőlényben benne rejlő Isteni gyógyítót. ha meg szeretnénk gyógyítani magunkat, ezt az Isteni gyógyítót kell magunkban mozgósítanunk.
Az Ájurvéda hagyományában ezt az Isteni gyógyítót Visnu, a mindenben benne lévő Isteni tudat megtestesülése, Dhanvantarí képviseli. Szobra a legtöbb ájurvédikus iskola és oktatókórház előtt megtalálható.