Sokan úgy gondolják ( tévesen), hogy a yoga nem más, mint különféle testgyakorlatok sorozata; egyfajta sport. A legtöbb ember, főleg Nyugaton, gyakorlásképpen vagy terápiaként végzi az ásanákat (yoga pozitúrákat).
A yogát nem szabadna pusztán az ásanákra redukálni, mert az ásanák csak egy nagyobb rendszer töredékét képezik. Az ásana fő szerepe hagyományosan az volt, hogy az elmét zavaró minőséget, a rajast segített csökkenteni.
A yoga valódi célja (samádhi) a mély meditációban nyilvánul meg, amikor a test nyugalomban van, az ásana maga elhalványul; a fizikai test és annak helyzete feledésbe merül. De meg kell jegyezni, hogy a különböző yoga ösvények más és más hangsúlyt fektetnek az ásanákra. A hatha yoga az a yoga irányzat, mely elsődleges eszközként használja az ásanákat. A különféle yoga ösvények, irányzatok azonban egy végcélban futnak össze (ez a samádhi) és valamennyinek a lényege megtalálható abban az alapvető yoga -rendszerben, melyet Patanjali bölcs a Yoga Szútrák ( Az igázás szövétneke) című művében megfogalmaz.
Ez a yoga-rendszer; PATANJALI NYOLC FOKÚ YOGA- RENDSZERE, melyet RÁJA ( rádzsa) YOGÁNAK, azaz ' Királyi Yogának' is neveznek.
A yoga alapjának is, mint minden más hiteles spiritualitásnak egyetemes
etikája van. E szabályok nélkül elképzelhetetlen lenne a lelki egészség és kiegyensúlyozottság,
és értelmét vesztené a test edzése. A yoga első két helyen álló tagja ezért az erkölcsi fegyelem (yama) és az önmérséklés (niyama). Ezek azok a hozzáállások és cselekvési normák, amelyekkel ellenőrzésünk alá vonhatjuk érzelmeinket és szenvedélyeinket, valamint amik harmóniát hoznak saját magunkkal és embertársainkkal. Az erkölcsi fedhetetlenség tehát a yoga gyakorlás nélkülözhetetlen feltétele. Figyelmen kívül hagyásuk lehetetlenné teszi előrehaladásunkat a valódi önfejlesztés, az elégedettség és a harmónia útján.
Az alábbiakat nem úgy kell tekinteni, mint betartandó szabályokat, parancsokat! Ezek Patanjali bölcs tanácsai egy jobb élethez a yoga által :)
1. YAMA - ERKÖLCSI FEGYELEM
A külvilággal ill. a másokkal való kapcsolatot rendező elvek tartoznak ide.
- Nem ártás (Ahimsá)
Az erőszak nélküli gondolkodás és cselekvés, azaz, nem ártunk a környezetünknek. Minden más erkölcsi norma gyökere.
Az ártó tettek csökkentik az élettartamot, míg az ahimsá meghosszabbítja, mivel pozitív, életigenlő elemállapotot képvisel.
- Igazmondás (Satya)
Gondold meg mit mondasz, hogyan mondod és ez miként érinthet másokat.
A tökéletes igazmondással a yoginak mindig minden szava megvalósul
.
Ha magunkhoz igazak tudunk maradni, akkor ez az alapelv legmagasabb szintű betartása.
- Nem lopás ( Asteya)
A nem lopás szorosan kapcsolódik a nem ártáshoz
.
Ha teljes mértékben meg tudjuk valósítani a nem lopást, akkor minden amire szükségünk van, könnyen fog az utunkba jönni
.
( Ide tartozik a kímélő étrend is, mivel a túltápláltsággal meglopjuk a Természetet és másokat
.)
- Önmegtartóztatás (brahmacary)
Nem azt jelenti, hogy legyünk szerzetesek és éljünk család és gyerekek nélkül. Nagyon sok yoginak van családja.
Brahmacy a vágyak kordában tartásának képességét jelenti. Azaz; mi uraljuk a vágyainkat, ne a vágyaink minket!
- Nyereségvágy nélküliség, sóvárgás nélküliség (Aparigraha)
Aparigraha azt jelenti; nem felhalmozni.
Nem vágyunk és nem is fogadunk el többet, mint ami feltétlenül szükséges a tevékeny élethez. A nagy vagyon megzavarja az elmét. ( Ez teljesen ellentmond a mai fogyasztói szokásoknak)
2. NIYAMA - ÖNMÉRSÉKLÉS
Alkotóelemei a yogi benső életével kapcsolatosak, tehát azok a cselekvések, amelyeket önmagunk felé kell megvalósítanunk.
- Tisztaság (Sauca)
Külső és belső ( mentális) tisztaság.
A külső tisztaság azt jelenti, hogy tartsd magadat, a ruháidat és a környezetedet is tisztán.
Belső tisztaság; tisztán tartani az elmét olyan tudati szennyeződésektől, mint a harag, a sóvárgás, az ellenszenv, a féltékenység, a düh, az elvakultság, az egoizmus.
- Elégedettség (Samtosa)
Azt jelenti legyünk elégedettek az adott helyzetünkkel és abból próbáljunk építkezni. Élvezzük a mát és a pillanatot!
Azaz, annyit kívánj, amennyi jelen van!
- Kitartás ( Tapas)
A tapas azt jelenti; pozitív szembenézés a felmerülő nehézségekkel
Olyan gyakorlatokat tartalmaz, mint a kitartó, mozdulatlan állás vagy ülés, a formális csend és a böjt. Ezzel megtisztítjuk az elmét és a testet. Tehát állóképességet és teherbírást is jelent.
- Szent tanulmányok (Svádhyáya)
Önképzés - vizsgálódás, olvasás, tanulás, gyakorlás, valamint bölcsesség befogadása a szív által ( nem intellektuális tudás)
- Úr iráni hódolat ( Isvara - pranídha)
Ez nem más, mint a Hit.
Nevezhetjük Úrnak, Istennek, Természetnek, Energiának.....ki mit tart isteninek. Mindenhol és mindenben jelenlevő; bennünk és körülöttünk. Nem az számít, hogy hogyan nevezzük, hanem hogy érezzük :) Érezzük, mint a Nap melegét :)
3. ÁSANA - TESTGYAKORLATOK, YOGA POZITÚRÁK, MEDITÁCIÓS ÜLÉS
Kitartott, kényelmes testhelyzetek, melyek segítenek elérni a mentális egyensúlyt.
Az ásanák erős és egészséges állapotban tartják a testet, s összhangba hozzák azt a természettel.
A yoga ösvényének első három foka ( yama, niyama és ásana) képezi a külső gyakorlást ( bahiranga sádhaná), melynek
során a yogi szabaddá válik a test korlátaitól. Teljesen ellenőrzése alá vonja
a testét, s alkalmas hordozóvá teszi azt a lélek számára.
A következő két fok (
pranayama és pratjahára) arra tanítja meg a gyakorlót, hogy hogyan ellenőrizze légzését, s hogyan vonja ezen keresztül ellenőrzése alá a tudatát. Ez segít megtisztítani az érzéseket a vágy tárgyainak rabságából. A yoga e két foka képezi a
belső gyakorlást ( antaranga sádhaná).
4. PRANAYAMA - LÉLEGZETVEZETÉS, LÉGZŐ GYAKORLATOK
Pranayama a légzés tudománya.
Testünk rezdüléseinek lecsillapítása után következik; az elme rezdüléseinek lecsillapítása. A yogában ezt a lélegzetvezetéssel, azaz a belső energiák szabályozásával érjük el.
5. PARTJAHÁRA - AZ ÉRZÉKEK VISSZAVONÁSA
Miután a yogi elérte a testi folyamatai feletti tudati- kontrollt, akkor következő lépésként az érzékei és érzékszervei feletti uralmat kell megszereznie, hogy tudatát függetlenítse a külső hatásoktól. Ezt a módszert nevezik az érzékek visszavonásának.
Tehát a
pratjahára a yoginak az a képessége, hogy teljesen elkülönítse az elmét az érzékszervektől.
A yoga ösvényének utolsó három foka (
dhárana, dhyána, samádhi) a lelke legbelső rejtekeibe vezetik be a gyakorlót. E fokokat a
lélek gyakorlatának (antarátma sádhana) nevezzük.
6. DHÁRANA - KONCENTRÁCIÓ
A
dhárana gyakorlása során megtanulunk egyetlen tárgyra koncentrálni, ezáltal megszűnik az elme csapongása. A tárgy lehet egy virág, egy gyertya, egy mandala, akármi. A dhárana során a koncentráció nem erőltett.
7. DHYÁNA - MEDITÁCIÓ
A
dhyána megszakítatlan tárgynélküli meditáció.
Ilyenkor az elme teljesen nyugodt, mentes a gondolatok csapongásától, és nyitott üres térként fogadja be az érzékfeletti benyomásokat, az isteni fényt. Itt kezdődik a tökéletes boldogság megtapasztalása.
8. SAMÁDHI - LEGMAGASABB LETISZTULT TUDAT ÁLLAPOT, TÖKÉLETES BOLDOGSÁG
A
samádhi ahol a tudó ( gyakorló személy) , a tudás ( mi Isten) és a tudás tárgya ( Isten) egyesül. Ez azt jelenti hogy az ember egyesül az Isteni Tudattal.
"Amikor elérjük a samádhi szintjét, úgy érezzük magunkat, mint a folyó, amely hosszú, fáradtságos út után a tengerbe ömlik. Minden nehézség legyőzetett, s a folyó örökre egyesül a tengerrel.Ugyanígy érkezik el a yogi is hosszú útjának végéhez, ahol eggyé válik a Legfelsőbb ( isteni) Tudattal. A yogi örök nyugalomra, békére és üdvre lel - a yogi felszabadul."
Összefoglalva:
A yoga elsősorban egy életmód. Nagyon hosszú az út a yoga végső célja felé, a samádhihoz.
Akik
a yoga ösvényére lépnek, azoknak azt tanácsolom, hogy gyakoroljanak
szorgalmasan, mert a fejlődés, önmagunk fokozatos megismerése, beutazása
csodálatos :)